Írásbeli érettségi vizsga


Érkezés: 7 óra 20 percre személyi igazolvánnyal
 
Az írásbeli vizsga központi feladatlapok megoldásából áll.

A kidolgozáshoz szükséges idő:

  • Magyar nyelv és irodalomból 240 perc
  • A többi tárgyból 180 perc vagy 120 perc


A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. Ezt követően ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése elött mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését.
Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia.  (segédeszköz táblázat).  A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét - azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt - arra rávezeti.
Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó áthúzza a piszkozatokat, kitölti a feladatlap címoldalán található pótlapokról szóló táblázatot (tisztázatok és piszkozatok száma). A vizsgadolgozatot, a piszkozatot beleteszi a borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi. Ezt követoen a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzéken és a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy a dolgozatát leadta.

Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztetheto színu tintával megjelöli.

A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.
Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót.

A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot

Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga elott nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, az iskola képviselojének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és idoben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani.

A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követo elso munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le írásban.

A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése elott tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga megkezdése elott a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minosítését, a szóbeli vizsga idobeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés idopontját.
Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az elozetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására.
A vizsgabizottság az elozetes értekezleten dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.
Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következo döntést hozhatja:

  • a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
  • az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,
  • a vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.
    [100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet 29.§ (3)]

A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idopontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási idot kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési ido alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad eloadásban kell elmondania.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplo kérdések, megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
 
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyozodtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló ido letelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minosítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minosítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következo vizsgatantárgyból történo tételhúzás elott, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid idore elhagyhatja.
39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzokönyvében fel kell tüntetni. [100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet]

Az érettségi vizsga befejezése

A szóbeli érettségi vizsga befejezése után a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minosítését, valamint a teljes vizsga összesített minosítését (összpontszámát és annak százalékban történo kifejezését) és ennek alapján a vizsga végso osztályzatát.

Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

  • írásbeli és szóbeli vizsgarészekbol áll 1-150,
  • csak írásbeli vizsgából áll 1-100,
  • csak szóbeli vizsgából áll 1-50
    pontskálán kell értékelni.


A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történo kifejezésével minosíteni kell. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészbol áll, a vizsgázónak minden vizsgarészbol legalább 12% kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékok alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

Középszintű matematika tantárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a tantárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet.

Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérheto pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfeleloen kell minosíteni.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérheto pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minosítését.

Középszintu érettségi vizsga esetén az elérheto pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történo kifejezése a következo:

80–100% elérése esetén jeles (5)
60–79% elérése esetén jó (4)
40–59% elérése esetén közepes (3)
25–39% elérése esetén elégséges (2)
0–24% elérése esetén elégtelen (1)

Az érettségi vizsga eredményét a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdeto értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése elott röviden értékeli az érettségi vizsgát.

Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt, ha az érettségi vizsga követelményeit egy vizsgaidoszak alatt teljesíti a vizsgázó, az a vizsgabizottság adja ki, amelyiknél a vizsgát megkezdte, abban az esetben pedig, ha az érettségi vizsga követelményeit több vizsgaidoszakban teljesíti a vizsgázó, az, amelyiknél az érettségi vizsgát eredményesen befejezte.

A tanulói jogviszonyon kívül letett kiegészíto, szintemelo és ismétlo vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja, vagy megküldi azt a vizsgázónak.

Nyilvánosságra hozott dokumentumok (érettségi témakörök

Az érettségi vizsgán használható segédeszközök listája...

 

Az érettségi vizsgák szabályainak változásai 2014. január 1-jétől

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 2012. évi módosítása következtében az alábbi változások lépnek életbe 2014. január 1-jétől.

I. Az előrehozott érettségi vizsgával kapcsolatos változások

Előrehozott érettségi vizsgát a tanulók – a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén – csak a középiskolai tanulmányaik várható teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában tehetnek, és csak a Magyarországon tanított idegen nyelvekből, illetve informatikából. Ennek megfelelően a 2013/2014. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában érvényesek utoljára az előrehozott vizsgák eddig megszokott szabályai. A 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában már csak az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyamot eggyel, illetve kettővel megelőző középiskolai évfolyam tanulói tehetnek előrehozott érettségi vizsgát, és csak idegen nyelvből, illetve informatikából. A 2014/2015. tanévtől az október-novemberi vizsgaidőszakokban már nem lesz lehetőség előrehozott érettségi vizsga letételére.

A sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni. Ez a korlátozás már érinti a 2013/2014. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában sikertelen vizsgák javító, pótló vizsgáit is. Azok a tanulók tehát, akiket ekkor javító vagy pótló vizsgára utasítanak, ezen vizsgáikat csak rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszakában tehetik le.

Változatlan az a szabály, amely értelmében azoknak a vizsgázóknak, akik rendes érettségi vizsgára jelentkeztek, ám a középiskola utolsó évfolyamán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, és így nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat, előrehozott vizsgává minősíthető át a többi vizsgájuk, a vizsgatárgytól függetlenül (azaz nem csak a magyarországi középiskolában tanított nyelvek és az informatika vizsgák). Emellett előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhetnek – az előrehozott érettségi vizsga fogalmának változásától függetlenül is – bármely érettségi vizsgatárgyból azok a vizsgázók, akik a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Ezt azonban 2014. január 1-jétől kizárólag a május–júniusi vizsgaidőszakban tehetik meg.

II. A szintemelő érettségi vizsgával kapcsolatos változások

Azok a tanulók, akik a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt középszinten – magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, valamint informatikából – előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezekből a vizsgatárgyakból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát. Ezt változatlanul mind a május-júniusi, mind az október-novemberi vizsgaidőszakban megtehetik. Ugyanakkor a középiskola végzős tanulói, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszakában, ha a középiskolai tanulmányaikat a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezték (vagyis az év végén nem buktak meg egyetlen tantárgyból sem), bármilyen olyan vizsgatárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel már rendelkeznek.

A sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni.

III. A vizsgatárgyakkal kapcsolatos változások

1. Az utazás és turizmus választható közismereti vizsgatárgyat érintő változás

A 2013/2014. tanév május–júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően az utazás és turizmus választható közismereti vizsgatárgyból csupán az öt (kötelező és kötelezően választandó) vizsgatárgyon felüli, szabadon választott (hatodik) vizsgatárgyként tehető érettségi vizsga.

2. Nemzetiségi nyelv érettségi vizsgatárgyakkal kapcsolatos jogszabályi változások

A 2013/2014. tanév október-novemberi vizsgaidőszaka az utolsó, amikor a német nemzetiségi nyelv, a horvát nemzetiségi nyelv, valamint a szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyakból érettségi vizsgát lehetett tenni. A 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiség nyelvéből, mint idegen nyelv (német nyelv, horvát nyelv, szlovén nyelv) vizsgatárgyból jelentkezhetnek érettségi vizsgára.

A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba, az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.

3. Négy művészeti érettségi vizsgatárgy megszűnése

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta hat művészeti vizsgatárgyból tehettek érettségi vizsgát a jelentkezők. Ezek közül négy vizsgatárgyból 2014. január 1-jétől megszűnik a vizsgázási lehetőség (tehát ezekből a vizsgatárgyakból utoljára a 2013/2014. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni). A további két vizsgatárgyból (művészettörténet és népművészet) pedig a későbbiekben, mint választható közismereti vizsgatárgyból lehet vizsgázni.
A megszűnő vizsgatárgyak a következők:

  •  ábrázoló és művészeti geometria,
  • magyar népzene alapjai,
  •  hangtani és akusztikai ismeretek, • hangkultúra.

IV. Az érettségi vizsga szabályainak később életbe lépő változásai

1. Az akkreditált érettségi vizsgatárgyak megszűnése

Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október–novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni.

2. Új választható közismereti vizsgatárgy - pszichológia

Pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.

3. Közösségi szolgálat

A 2016. január 1-jét követően a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.

4. Kötelezően választandó ágazati szakmai vizsgatárgyak

A szakközépiskolák esetében 2017. január 1-jétől kötelezően választandó vizsgatárgy a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában kell első alkalommal a szakközépiskolákban tanulóknak kötelezően az ágazati szakmai vizsgatárgytól érettségi vizsgát tenni.

V. Jogszabályok

− Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet

− Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet

− A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

− A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

− 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

 

IWIWGoogle bookmarkFacebook